Precíziós gazdálkodás

.

 

A precíziós mezőgazdaság olyan integrált, információ- és termelés alapú gazdálkodási rendszer, amely a mezőgazdasági termelés hatékonyságának, termelékenységének és jövedelmezőségének hosszútávú javítását szolgálja, miközben mérsékeli annak nem kívánt hatását a környezetre. Olyan gazdálkodási rendszer, melyben döntések táblán belüli változékonyság (variabilitás) megfigyelésen és mérésen alapulnak. A precíziós mezőgazdaság célja egy döntéstámogató rendszer meghatározása az egész gazdaság irányításához, a ráfordítások megtérülésének optimalizálása az erőforrások megőrzése mellett.

Precíziós gazdálkodás.... Új technológia vagy inkább szemlélet kérdése ?

A precíziós gazdálkodás kifejezés stratégiát és megvalósításához szükséges eszközöket is jelent, amelyek lehetővé teszik a gazdálkodók számára, hogy optimalizálják és növeljék a talaj minőségét és termelékenységét. Ez, az egyre fejlettebb technológiák bevezetésével érhető el. Az egyre szélesebb körben alkalmazott legkorszerűbb eszközöknek köszönhetően lehetővé válik „a megfelelő beavatkozás elvégzése a megfelelő helyen, a megfelelő időben”, a termesztett kultúrák sajátos igényeihez és a földterület adottságaihoz igazodva. A technológiákat elsősorban a termelés fokozására vonatkozó döntések meghozatalához szükséges adatok és információk összegyűjtésére, másodsorban pedig a cél eléréséhez szükséges kezelések végrehajtására használják. A precíziós mezőgazdaság, mint technológiai koncepció dinamikusan fejlődik, világszerte egyre jobban terjed. Ez a technológia válasznak is tekinthető a fenntartható fejlődés szükségességére, valamint a XXI. század mezőgazdaságának a kihívásaira. Fontos megemlíteni, hogy a precíziós gazdálkodás olyan gyakorlat, amely egyre sürgetőbbé válik az élelmiszerigények világméretű növekedése és folyamatosan csökkenő termőföld miatt. A megújuló természeti erőforrások fenntarthatósága, mint igény nem mondható újnak, azonban a megvalósításához szükséges feltétel rendszer az utóbbi évtizedekben a műszaki tudományok erőteljes fejlődésével megvalósult: új eszközöket, adatnyerési és technológiai megoldásokat hozott magával.

A technológia alkalmazásának előnyei röviden megfogalmazhatók: kevesebb erőforrással többet termelni, a minőségi szabványok betartása mellett. Ez a megközelítés kettős előnyt jelent:

  • a gazdálkodók optimalizálhatják az erőfeszítéseket és az erőforrásokat, ami csökkenthetik a fogyasztást és a pazarlást, és növelhetik a földterületek termelékenységét. Ennek köszönhetően a munka jövedelmezőbbé válik, mivel a folyamatok gyorsabban és hatékonyabban irányíthatók lesznek, ami a költség csökkenéséhez vezet.
  • az erőforrások racionálisabb felhasználásának köszönhetően csökken a műtrágya- és gyomirtószer pazarlása, a környezetre nézve a károsanyag kibocsátása és az optimális talajműveléssel a talajtömörödés veszélye is minimalizálható.

A precíziós mezőgazdaság előnyeit, amelyek lényegében a fejlett navigációs és információs technológiák, valamint a téradatok előállítási és feldolgozási módszereinek alkalmazásában rejlenek.  a feltétele. A gazdák saját bőrükön tapasztalják, hogy nem elég csak a technológiát megvenni, annak működtetéséhez, eredményes használatához a szaktudás elengedhetetlenül szükséges. Ennek hiánya ugyanis komoly gátat jelent a technológia terjedésében.

A technológia alkalmazása leggyakrabban a következőkkel kapcsolható össze:

  • a gépek pontos vezérlése
  • „okos” talajművelés
  • a tápanyagok „okos” kijuttatása
  • a termés pontos mérése, területi eloszlása
  • helyhez kötött (pontos) és naprakész információk szerzés (talaj és a növényzet állapotával kapcsolatban)
  • táblán belüli variabilitás térképezése (menedzsment zónák kialakítása: azonos vagy hasonló termékenységgel rendelkező területek)

A precíziós gazdálkodás koncepció az összes olyan eszközre és stratégiára utal, amelyeket a legmodernebb technológiákat összekapcsolva használnak, kezdve az adatnyeréssel és azok felhasználásával a termelés javítása és optimalizálása érdekében.

Ennek érdekében meg kell ismerni a területet, tisztában kell lenni a talajadottságokkal - fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságokkal, növénytermesztést leginkább limitáló faktorokkal.

Kulcskérdés a termést befolyásoló tényezők térbeli variabilitásának:

  • felismerése
  • azonosítása
  • mérése (megbízható mérés!)
  • mérési eredmények értelmezése (analízis)
  • információ beépítése döntéshozatalba.
.
Egy tábla heterogenitásának szemléltetése multispektrális drón felvételen, valamint a felvétel kiértékelésével nyert információ beépítése a kezelésekbe.

Egy táblán belül minden egyes homogén zóna egy-egy egységet alkot. A legoptimálisabb eredmény akkor várható, ha zóna szinten kezeljük a táblát.  Ehhez zóna szintű információ szükséges. Növények állapotának nyomon követése hagyományos módszerekkel nem oldható meg, különösen, ha a növények nagy területekre terjednek ki. A mezőgazdasági táblák döntő többsége nem homogén, egyes részei sokkal termelékenyebbek, mint mások. Ez függhet a talaj eltérő minőségétől, a paraziták és gombák jelenlététől vagy az öntözési problémáktól: létfontosságú, hogy a heterogenitást és az okát, időben azonosítani tudjuk és megfelelő kezelést végrehajtani.

A precíziós gazdálkodáshoz digitális adatnyerésnek számos eszköz áll rendelkezésre, azonban fontos megjegyezni, hogy jelenleg még nincsenek olyan szakértői rendszerek, amelyek teljes mértékben helyettesíthetnének a gazdálkodó szakmai tudását és tapasztalatát, mivel mind kettő értékes támogatást nyújt a teljesítmény és az eredmények növeléséhez.

Adatnyerés eszközei, forrásai

  • Távérzékelés (műholdas földmegfigyelési rendszerek, drón technológia, földközeli eszközök)
  • GNSS
  • aratási térképek
  • meteorológiai állomásokterületre és a területre kihelyezett szenzorok
  • talajtérképek, talajminta vételezés és elemzés
  • talajszkennelés
  • topográfiai adatok.

Hasznos linkek:

Szerző: Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata